A sakk több mint egy évszázados történelemmel rendelkező játék, híres stratégiai mélységéről és a koncentráció és logikai gondolkodás gyakorlásáért. Első nem hivatalos "olimpiája" 1924-ben zajlott Párizsban, a Nemzetek Világbajnokságának részeként, megalapozva nemzetközi elismerését.

A szórakozáson túl a sakk végtelen elemzési lehetőségeket kínál, ahol minden lépés megváltoztathatja a játék menetét. Ebben a részben számítási szempontból közelítjük meg, keresve a legkevesebb lépést, amely közvetlen győzelemhez vezet.

A sakk nem csak szórakozás vagy sport: kulturális, matematikai és technológiai jelenség is. Egy 64 mezős tábla több lehetőséget tartalmazhat, mint a megfigyel hető univerzumban található atomok.

A modern sakk feltetelezések szerint a Chaturangából származik, egy játékból, amely Kr. u. 6. század körül jelent meg Indiában, amely már tartalmazta a modern sakk darabjaihoz és koncepciójához hasonló elemeket. A 7. és 9. század között Perzssiában terjedt el Shatranj néven, később a középkor alatt ért el Európába. A 15. és 16. század között fejlődött ki a jelenlegi szabályokat elfogadva, beleértve jelentős változásokat, mint a vezér és futó mozgását.

Bár a sakk története nagyon ősi és neh ezen ellenőrizhető, kijelenthetjük, hogy a versenysakk, ahogyan ma ismerjük, nem mindig rendelkezett formális bajnokságokkal és a 19. századtól kezdett fejlődni:

• 19. század előtt: A sakkot főleg informálisan játszották, kávézókban és rajongók körében, bár helyi tornák és dokumentelt mérkőzések léteztek a 16. század óta.

• 1851: Első elismert nemzetközi torna, amelyet Londonban szervezett Howard Staunton. Ez az esemény mérföldcet jelentett a versenysakk történetében a szabályok és játékstílusok egyesítésével.

• 1886: Első hivatalos sakk világbajnokság Wilhelm Steinitz és Johannes Zukertort között. Steinitz lett az első hivatalosan elismert világbajnok.

• 1924: Első nem hivatalos "Sakkolimpia", amelyet Párizsban tartottak a Nemzetek Világbajnokságának részeként. Ugyanebben az évben alapították a FIDE-t (Nemzetközi Sakkliaszvétség) a hivatalos versenyek szabályozására és címek, mint a Nemzetközi Nagymester odá ítélésére.

Aztóta a sakk nagy pillanatokat élt át:

• 1972: Fischer vs Szpasszki sokkal több volt, mint mérkőzés: a hideháború alatt kulturális és politikai szimbólummá vált, mivel Bobby Fischer megtörte az évtizedes szovjet dominanciát, globális érdeklődést váltva ki a sakk iránt.

• Leg utóbbi évtizedek: olyan személyiségek, mint Karpov, Kaszparov és Carlsen emeluké a játék stratégiáját és népszerűségét, egyédi stílustokat hozzájárulva és életben tartva a verseny sakkot világszerte.

Ma az internetnek és technológiának köszönhetően naponta milliók játszanak online játékokat, és a mesterséges intelligencia motorok rendkívüli szintekre emelték a versenyt.

A tábla egyszerűnek tűnik: 8 sor × 8 oszlop, 64 mező, de a lehetőségek hatalmasak.

Minden bábunak specifikus mozgási szabályai vannak. Claude Shannon 1950-ben kiszámította, hogy a legális lehetőséges játékok száma 10^120 nagyságrendű.

Összehasonlításképpen:

• A megfigyel hető univerzum körülbelül 10^80 atomot tartalmaz.
• A sakk túllépi ezt a számot lehetőséges kombinációkban.

Ez a jelenség döntési faként van ábrázolva: minden lépés több ágat nyit, szorozva minden fordulóval. Mindössze 4 lépés után játékosonként már több mint 300 000 különböző pozíció létezik.

Amikor egy számítógép sakkozik, nem úgy "gondolkodik", mint egy ember; egy lépések fáját járja be:

• A nyitás általában körülbelül 20 legális lehetőséggel rendelkezik.
• Az ellenfél válasza megsokszorozza a lehetőségeket.
• A fa gyorsan nő, és egyetlen számítógép sem tudja teljesen feltárni.

A sakk motorok olyan algoritmusokat használnak, mint:

• Minimax: arra törekszik, hogy maximalizálja a győzelmi lehetőségeket, míg az ellenfél igyekszik minimalizálni azokat.
• Alpha-beta metszés: eldobja a irrele váns ágakat, millió számítást spórolva meg.

Gyakorlati példa: huszárlépések különböző programozási nyelveken:

  def knight_moves(x, y):
      """Számítsa ki az összes érvényes huszárlépést az (x, y) pozícióból"""
      offsets = [(2,1), (1,2), (-1,2), (-2,1),
                (-2,-1), (-1,-2), (1,-2), (2,-1)]
      moves = []
      for dx, dy in offsets:
          newX, newY = x + dx, y + dy
          if 0 <= newX < 8 and 0 <= newY < 8:
              moves.append((newX, newY))
      return moves

  function knightMoves(x, y) {
      // Mind a 8 lehetséges L alakú huszárlépés
      const offsets = [
          [2,1], [1,2], [-1,2], [-2,1],
          [-2,-1], [-1,-2], [1,-2], [2,-1]
      ];
      const moves = [];
      for (const [dx, dy] of offsets) {
          const newX = x + dx;
          const newY = y + dy;
          if (newX >= 0 && newX < 8 && newY >= 0 && newY < 8) {
              moves.push([newX, newY]);
          }
      }
      return moves;
  }

  std::vector<std::pair<int, int>> knightMoves(int x, int y) {
      // Mind a 8 lehetséges L alakú huszárlépés
      std::vector<std::pair<int, int>> offsets = {
          {2,1}, {1,2}, {-1,2}, {-2,1},
          {-2,-1}, {-1,-2}, {1,-2}, {2,-1}
      };
      std::vector<std::pair<int, int>> moves;
      for (const auto& [dx, dy] : offsets) {
          int newX = x + dx;
          int newY = y + dy;
          if (newX >= 0 && newX < 8 && newY >= 0 && newY < 8) {
              moves.push_back({newX, newY});
          }
      }
      return moves;
  }

A sakk és a mesterséges intelligencia különleges kapcsolatban állnak:

• 18. század: A Mechanikai Török lenyűgözte Európát (bár emberi kezelőt rejtett).
• 1997: A Deep Blue legyőzi Garry Kaszparovot, az akkori világbajnokot.
• 2017: Az AlphaZero a nulláról tanulja meg a sakkot, órákon belül felülmúlva a legjobb hagyományos motorokat.

Az AlphaZero kreatív, agresszív és "emberszerű" stílust mutatott, bizonyítva, hogy még a gépek is meg tudnak lepni minket.

A sakkot jobban megértjük a gyakorlat által:

1. Fedezze fel a huszárt: helyezze különböző mezőkre és számolja meg lehetőséges lépéseit.
2. Számítsa ki a nyitási ágakat: hány pozíció keletkezik 2 lépés után játékosonként?
3. Mini programozási projekt: hozzon létre egy funkciót, amely kiszámítja a gyalog lehetőséges lépéseit, figyelembe véve 2 kezdeti lehetőségét.

Ezek a gyakorlatok mutatják, hogy a sakk egyesíti a logikát, stratégiát és kreativitást.

A sakk történelem, művészet, matematika és technológia. Katonai stratégiai játékként kezdődött, univerzális sportot vált, és ma a mesterséges intelligencia kísérletezési területe is.

Varázsa abban rejlik, hogy a modern gépek minden számítási erejének ellenére a sakk még mindig helyet hagy az emberi kreativitás számára. Egy ma a bábuk mozgatását tanuló gyermek lelemenýességgel és szenvedéllyel meg tudja lepni a legerősebb számítógépet is.

Sakk: egy játék véges a szabályokban, de végtelen a lehetőségekben.